Mundo de Ensueño *26. rész*
Beküldte: Barbii
Dátum: 2010. 09. 04., 16:49
Kategória: Folytatásos, Mundo de Ensueño
Szereplők: Sergio Ramos
Cesc nagyon komolyan nyomta a salsát, lehet csak piásan nem megy neki a tánc.
- Neked csak józanon megy a tánc vagy mi? –kérdeztem mosolyogva.
- Nem értem mi volt a baj az Ibiza-i táncommal. Szerintem teljesen korrekt volt- mondta durci arccal.
- Mert te nem láttad magadat –nevettem hangosan.
Vége lett a számnak, és valami nagyon lassú, bújós zene következett, a fényeket lekapcsolták.
- Köszönöm a táncot, kisasszony, de a következőt ha nem haragszol Dinával szeretném lejteni.
- Én is köszönöm, menj csak nyugodtan, én már így is…- mondtam volna, hogy teljesen leizzadtam, de Cesc közbevágott.
- Akkor pááárcsereeee! – megpörgetett egyenesen Sergio, kezei közé.
- Hola Princesita!- mosolygott rám, és szorosan ölelet magához.
- Ne hívj így, és engedj el! – annyira szorosan ölelt magához, amennyire csak tudott- nem akarok veled táncolni!
- Csak ezt az egy számot jó? Úgy sem engedlek el, hiába kapálózól.
És elég hülyén is néztem ki, hogy ott feszengek a karjai közt, miközben mindenki andalog a parketten. A kezemmel átkulcsoltam a nyakát.
- Sajnálom, hogy úgy letámadtalak, amiatt a srác miatt. Eléggé kiakadtam mikor megtudtam, hogy van valakid –súgta a fülembe.
- De honnan vetted azt, hogy van valakim? Ki mondta? És mit? Mert erre nagyon kiváncsi lennék.
- Cris..annyit mondott, hogy látott téged azzal a sráccal ölelkezni egy kávézóban. És, hogy szerinte nagyon egymásra voltatok hangolódva.
- Tény, hogy a nyakába ugrottam, mert már rég nem láttam és nagyon jóban voltunk még itt éltek. De van barátnője, és soha nem néztem rá úgy mint egy potenciális pasijelöltre. Gondolhattam, volna, hogy Cris az.
- Ő nagyon nem így adta elő.
- És hova tetted a nődet? –kérdeztem gúnyosan.
- Nem a nőm, csak egy csaj, aki rám van kattanva, elborult az agyam és elhívtam…de nem történt semmi. Miután beszéltem Dinával hazavittem.
- Ennek akkor sincs így értelme, azért szólhattál volna, hogy Cris miket mondott –közben vége lett a számnak is és valami pörgős következett- mindegy is már. Megyek dolgom van- lefejtettem a kezeit a csípőmről, majd otthagytam.
Dinával kint a teraszon beszélgettünk egy kicsivel késöbb.
- Képzeld Cesc megkérdezte, hogy nem-e költözök Barcelonába?
- És?
- És nem. Megnyugodhatsz.
- Ennyire látszott, hogy nem akarom, hogy itt hagyj –mosolyogtam rá.
- Nem, csak ismerlek –nevetett- de nem megyek, még fél éve sem vagyunk együtt. Nem akarok odaköltözni. Élvezem ezt a félszabadságot. Persze rossz mikor egy hétig vagy kettőig nem látom.
- Még nincs fél éve? –csodálkoztam- pedig azt hittem, hogy régebb óta együtt vagytok. Bár mondjuk..
- Mondjuk mi?
- Sergioval is 3hónapot voltam együtt..ha ezt annak lehetett nevezni. És lassan ugyan ennyi ideje vagyunk külön.
- Se veled se nélküled kapcsolat. Pedig a csak vele dolog jobb lenne. Nem gondolod??
- Azthiszem ahhoz le kéne fektetnünk az alapokat –nevettem.
- Mit akarsz te lefektetni?
- Emlékszel Nickyre? Ő hívta így. Mindig azzal kezdte a kapcsolatait. Elmondta az elvárásait és szabályait nyersen és érthetően és meghallgatta a pasijáét.
- Ez durván hangzik.
-Tudom, ahogy ő csinálta az is volt, de neki mindig bejött. Nem volt gubanc sosem….
- És szeretnél Sergioval alapot fektetni? –nevetett fel.
- Foggalmam sincs, mit akarok. Majd sodródom az árral…-nevettem.
- Helló szép hölgyek!- jött oda Cris- mi ez a magyar csevej?
- Semmi közöd hozzá Cris.
- Látom pipa vagy rám Szofi, beszélhetnék veled? –kérdezte.
- Húúhaa azt hiszem ebből én most kimaradnék, inkább megkeresem a srácokat.- Dina inkább lelépett.
- Elmesélhetnéd nekem mit is láttál pontosan? Mert valahogy én nem úgy emlékszem a dolgokra.
- Kicsit rossz napom volt akkor, aztán a Le Deux-ban láttalak azzal a trialos csávóval. Épp ott ölelkeztetek, felhívtam Sergit aztán elmeséltem neki.
- Komolyan erre felé senkinek sincs jobb dolga mint az én életembe beleszólni? Mindenki ennyire unatkozik? Írjatok szappanoperákat vagy valami de hagyjatok már engem békén! –totál kikeltem magamból.
- Jobb lesz ha én most megyek, azthiszem, és bocsi ha valami helyrehozhatatlan galibát csináltam.
- Tök mindegy mostmár. Megyek inkább megnézem mi a helyzet odabent.
- Hova hova? Esküvő-szervezők gyöngye? Velem még ma nem is táncoltál- jött utánam Iker.
- Ooh azért nem vagyok én olyan jó- mondtam miközben elkezdtünk táncolni.
- Háát pedig minden rendben volt, imádtam a kajákat, a tortát, a zenét, a díszítést meg mindent.
- A kaja, a torta, a zene az nem az én érdemem –nevettem- Esetleg csak a design.
- Láttam az elöbb az öcsémmel táncoltál –mosolygott az arcomba.
- Igen, nagyon aranyos srác.
- Háát az én tesóm- röhögte.
- Jajj ne kezd ezt te is légyszíí.
- Tudod, hogy nem vagyok olyan.
- Remélem is- nevettem- a nászúttal, hogy álltok?
- Sehogy, mivel most nem tudunk elmenni a meccsek miatt. Majd csak tavasszal vagy ha vége az idénynek.
- Sajnálom.
- Egy kicsit én is, de annak is örülök, hogy az esküvőt sikerült összehozni most.
- Ezt még most sem tudom, hogy miért volt ez a nagy sietés? Csak neem?
- Neem. De én nem bánnám, ha már lenne egy-két utódom.
- Pedig már azt hittem- nevettem fel- és Sara nem akar még? Vagy mi az oka?
- Nem lenne időnk egy gyerekre, ő is dolgozik én meg alig vagyok itthon. Nem akarom, hogy egy idegen nevelje fel a gyerekeimet.
Két óra tájban elkezdtek fogyni a vendégek. A focisták egy része nem is madridi volt, ők már aznap utaztak is vissza. A távolabbi rokonok is elöbb elmentek. A teraszon voltam kint, bár úgy volt, hogy ez is meg lesz nyitva tánctérnek mégis inkább csak a benti tánctér mellett döntöttek. Így egyedül voltam kint, a tesómnak pötyögtem egy mail-t a telómról, hogy úgy néz ki sikerült minden zökkenőmentesen. A lelkemre kötötte, hogy szóljak majd neki. Háttal álltam, a korlátnak támaszkodva és a csillagos eget bámultam, mikor valaki hirtelen hátulról átölelt.
- Jézusoom –sikítottam fel.
- Nyugi édes, csak én vagyok- súgta Sergio.
- Ajj már mit akarsz megint? -próbáltam kibújni a szorításából de nem engedett.
- Ccss! –mondta, és megérintette az ujjaival az ajkamat. A hideg rázta át az egész testemet. Semmit nem láttam a sötétben. Forró kezeivel megérintette a nyakamat és közelebb húzott, az ajkait a sajátomén éreztem és….