Este Sergioval vacsoráztam, mikor beszálltam a kocsiba egyből a melóról kérdezett.
- Szia édess? Nah elvállaltad? –fülig ért a szája.
- Még nem, vasárnap estig kell döntenem –mondtam kicsit búskomoran.
- Mi a baj? Tök oda voltál ezért a melóért? Mi a baj?
- Félév, és nem Madridban… (tovább…)
Claudia:
Kellett jó pár perc mire felfogtam, hogy mi folyik itt.Szóval a legjobb barátnőm a kedvenc csapatom kapusával randizik.Iker csak egy rövid ideig maradt mert rohant edzésre.Ez alatt a pár perc alatt olyan lazás és természetesen viselkedett. (tovább…)
Claudia Thomas, Sara Carbonero és Jessica Gomes 6 éves koruk óta a legjobb barátnők voltak.Mindent együtt éltek át. Mindent megbeszéltek egymással.Az első csók, az első nagy szerelem az ezutáni csalódás ezt együtt élték át.Aztán az élet úgy hozta,hogy Claudia 16 évesen Angliába ment tanulni és így elszakadt a legjobb barátnőitől.Nagyon nehezen viselte ezt.Folyton a telefonon lógott és megbeszéltek mindent a csajokkal nehogy lemaradjon valamiről. (tovább…)
Sziasztok, Dóra vagyok, 24 éves vagyok és aerobikedző. Pár hónapja élek Madridban, és nagyon szeretem. Párommal egy hatalmas palotában élünk, amit Ő egyszerűen csak háznak hív. Egy évvel ezelőtt még Magyarországon, azon belül is Szegeden éltem és sminkesként dolgoztam.<!–more–>Akkor még csak tanultam az aerobikot, amit azóta, ahogy említettem is már, mint edzőként űzök továbbra is. Páromnak köszönhetően mindig friss zenéim vannak az edzésekhez. Barátom is nagy zenerajongó, és ahogy a barátai szokták mondani Ő a csapat DJ-je. Egy véletlen folytán ismerkedtünk meg. Facebookon írtam neki egy üzenetet, amiben megkérdeztem tőle, hogy mire volt jó az El Clasicon történt lökdösődés, hiszen akkor már lefutott meccs volt. Úgy voltam vele, hogy nem fogja még a fáradtságot sem venni, hogy egyáltalán elolvassa az üzenetem. De tévedtem! Másnap mikor felléptem az oldalra észrevettem, hogy van egy üzenetem tőle. Bevallom remegő ujjakkal klikkeltem az üzenetre. Mikor elolvastam, a szám is tátva maradt. Elmondta, hogy csak találomra nyitotta meg az én üzenetem, és nagyon megörült, hogy a sok rajongó között van egy lány, aki meg merte mondani az őszintét. „Szó szót” követett, és kialakult köztünk egy beszélgetés. Ezek az eszmefuttatások odáig fejlődtek, hogy megadta a számát, hogy ha van kedvem, akkor sms-t is írhatok neki, vagy akár fel is hívhatom. Nos, az egyik munkám alkalmával, mikor végeztem a modellekkel akkor erőt gyűjtöttem és írtam neki. Nem kellett sokat várnom a válaszra, mert pillanatokon belül visszaírt, hogy felhívhatlak? Nos így továbbléptünk a kommunikáció létráján, és elkezdtünk telefonon beszélgetni, ahol mindig megjegyezte, hogy szimpatikus vagyok számára, és tetszik neki a hangom. Persze ilyenkor mindig rák vörös lettem, de kuncogással lepleztem zavarom. Az egyik beszélgetés alkalmával mondta, hogy lenne e kedvem kimenni hozzá, én pedig haboztam, de meggyőzött, hogy pusztán, mint barát, és szívesen megmutatja nekem a várost.
Egy hétre mentem ki hozzá, de nagyon élveztem. Amint meglátott, hatalmas ölelésben részesített, én pedig elolvadtam a karjai közt. Az illata elkábított. Sokat beszélgettünk, és tényleg megmutatta nekem a várost. A „házában” szállásolt el az egyik vendégszobában, ahol volt mikor együtt aludtunk, mert a nagy beszélgetések alkalmával bealudtunk. Az utolsó napon reggel arra ébredtem, hogy valaki simogatja az arcom, majd lágy csókot hint ajkaimra. Kinyitva szemem csodás barna pillantással találkoztam, amikben huncut fény csillogott. Épp meg akartam szólalni, mikor a mutató ujját számra téve elhallgattatott, és azt mondta:
- Dora, nem tudom hogyan, de elcsavartad a fejem! Többet szeretnék, mint barátság, de félek, hogy te nem. Veled minden pillanat felüdülés, és ez nekem nagyon is tetszik, hogy melletted egyszerű embernek érzem magam. – mondta a pillantásomat kutatva.
- Számomra ez az egész egy álom, amiből nem akarok felébredni. Barátságnál többet érzek én is irántad, de én számodra nem vagyok megfelelő. Nem vagyok modell, mint az exeid, és nem is vagyok idevalósi. Az iskola és a munkám is haza köt. – mondtam neki szomorúan, miközben az arcát simogattam.
- Mindent megoldunk, ha akarjuk. És a kérdés már csak az, hogy akarjuk-e? Hozzám való vagy, ez nem vitás! – mondta magabiztosan. Ezt csíptem benne mindig is. – Amikor lehetőségünk lesz, akkor találkozunk. A többi jön magától. – mondta és ajkainkat egyesítve lágyan magcsókolt.
És igaza lett. Voltak összezördüléseink, mikor folyton ki akarta fizetni a repjegyem, vagy a buszjegyem, de makacs nő vagyok, és sosem hagytam neki. Cseles egy pasi, ezt mindig is gondoltam, hiszen mindig meg tudott békíteni. Mikor kint voltam, akkor a barátaival is összeismertetett, akik nagyon kedvesek voltak. Rögtön befogadtak.
Pár nappal a vizsgám után megkérdezte tőlem, hogy nem költöznék-e hozzá. Munkát ott is találok, sőt kapkodni fognak értem, Ő ezt már előre látja. Hát azt hiszem, senki számára nem titok, hogy belementem, és titkos barátnőből hivatalossá léptem elő.
De, ha érdekel benneteket a teljes történet nagyon szívesen elmesélem!